A Shetland póni
Származása
A Shetland pónik szülőföldje a Shetland-szigetek, ahová nagy valószínűséggel az ember közvetítésével került be Észak-Skóciából. A zord klímájú, szegényes vegetációval rendelkező hegyvidékkel tarkított szigetcsoporton évszázados elszigeteltség során alakult ki ez az egyedülálló pónifajta. Az 1800-as évek elejéig vadlovak módjára szaporodtak, ezt követően indult csak meg tervszerű tenyésztésük. A fajta központi tenyésztőszervezete a The Shetland Pony Stad Book Society, nálunk Magyarországon a Póni- és Kislótenyésztők Országos Egyesülete a fajta fenntartója. A fajta mára világszerte elterjedt, állománya több tízezerre tehető. Anglián kívül jelentős Shetland póni tenyésztő ország Hollandia, Németország, valamint Ausztria.
Külleme, jellemzői
A Shetland póninak kicsi, jól formázott, arányos feje van széles homlokkal, apró fülekkel. Szemei nagyok, barátságosak, okosságot, élénk temperamentumot árulnak el. Jól záródó testfelépítés jellemzi, középhosszú nyak, öblös mellkas, inkább széles törzs, terjedelmes, jól izmolt far. Marja a rárakódó izom- és kötőszövettől alacsonynak látszik, háta, ágyéka rövid, ennek megfelelően nagyon erős. Korrekt száraz lábak, kemény pata, rendkívül dús sörény, üstök és farokszőrzet jellemzi. A fedőszőrök nyáron aprók, simák, télen sűrűn tömöttek és igencsak hosszúak.
Marmagasságuk bottal mérve 87-107 cm. 87 cm alatti marmagasságú Shetland pónik a "mini Shetland" típusba tartoznak. (A méreteket a felnőtt, kifejlett korú egyedekre kell érteni.) A Shetland póni minden színváltozatban létezik. A leggyakoribb (ősi szín) a fekete, sok a szürke, pej, sötétpej. Tenyésztik fakó színben, sárgában, tarkában. Van párductarka is, bár ez nem eredeti szín.
Teljesítménye, hasznosítása
A Shetland pónik biztos járású hegyilovak. Meredek hegyoldalakon, szakadékokon is biztonságosan lépkednek. Szülőföldjén a Shetland-szigeteken, ahol kevés a jól kiépített úthálózat, hátas és málhahordó állatként hasznosították. A XIX. század második felétől nagy számban kerültek Angliába, ahol alacsony marmagasságuk révén szívesen használták őket bányalovakként. Egyes becslések szerint egy-egy póni évente akár 5000 km-t is megtett a tárnában. A Shetland póni feltűnő vonóerejű fogatló. Nagyságukhoz viszonyítva ők a világ legerősebb lovai.
Manapság főképp kisgyermekek ideális első lovaként van jelentőségük. Kezdő gyermekek lovagoltatására való alkalmasságuk vitathatatlan. Jóindulatúak, tanulékonyak, kitűnő fogatlovak, nagyoknak és kicsiknek egyaránt alkalmasak.
Túrázók számára teherhordóként is nagyon érdekesek lehetnek a shettyk, egyébként jó úszók is, kitartó ügetők. A shetty kitűnő társállat is, lehet akár az udvar dísze, fűnyíró képessége természetes (bio-fűnyírás). Csupán simogatásával, kisugárzásával terápiás lehetőségek is rejlenek benne.
Biológiai sajátosságai, igényei, tartása
A fajta hosszú életű, átlagban 30-35 évet élnek, de elérhetik a 40 évet is. Köszönheti ezt kiváló konstitúciójának, ezen belül egészségének, betegségekkel szembeni ellenálló képességének, gyors regenerálódó képességének, tartással és takarmányozással szembeni mérsékelt igényének.
A Shetlandok - táplálékban szűkös területekről való származásuk miatt - más fajtáknál jobban hajlamosabbak az állandó evésre. Nálunk Magyarországon a legelési lehetőségek (dúsfű) lényegesen jobbak, mint eredeti élőhelyükön, éppen ezért a sok legelő túlságosan tápláló is lehet ezeknek a póniknak. Hamar elhíznak, vagy ami még rosszabb a túl gazdag táplálkozás miatt patairhagyulladásuk lesz, ha nem korlátozzák a legelés napi idejét. A rendszeres mozgást mindenképp biztosítanunk kell a póniknak, rendszeres munka mellett is, egy viszonylag tágas kifutó szükséges ezen igényüknek. Tartásához legjobb egy nyitott istálló, de egy 3 oldalról védett-fedett beálló is alkalmas számukra. Fontos azonban száraz fekvőhelyet biztosítani nekik!
Bár a Shetland pónik igen ellenálló szervezettel rendelkeznek, de azért védeni kell őket is a nagy hőségtől, napsugárzástól, hideg esőtől, viharos széltől. A friss ivővízről és ásványi anyagokról (legfőképp nyalósó) egész évben gondoskodni kell. Nyáron elegendő táplálékot nyújthat a legelő, télen pedig a jó minőségű széna, plusz lédús kiegészítéssel (alma, répa) kedveskedhetünk nekik.
Az oltás, a féregtelenítés, pataápolás igénye természetesen ugyanaz, mint a nagy lónál. Összességében elmondható, hogy a Shetland pónik nem játékszerek, hanem élőlények, melyeknek az igényeit ismernünk kell, mielőtt tartásukra vállalkozunk. A lelkiismeretes tartást, velük való foglalkozást /mint minden állat/ 100%-osan meghálálják, a gyermekek és a felnőttek arcára is sok mosolyt csalva, a hétköznapokba is vidámságot és örömet hozva.
Felhasznált szakirodalom: Dr. Mihók Sándor - A póniló és a kisló
A Shetland pónik szülőföldje a Shetland-szigetek, ahová nagy valószínűséggel az ember közvetítésével került be Észak-Skóciából. A zord klímájú, szegényes vegetációval rendelkező hegyvidékkel tarkított szigetcsoporton évszázados elszigeteltség során alakult ki ez az egyedülálló pónifajta. Az 1800-as évek elejéig vadlovak módjára szaporodtak, ezt követően indult csak meg tervszerű tenyésztésük. A fajta központi tenyésztőszervezete a The Shetland Pony Stad Book Society, nálunk Magyarországon a Póni- és Kislótenyésztők Országos Egyesülete a fajta fenntartója. A fajta mára világszerte elterjedt, állománya több tízezerre tehető. Anglián kívül jelentős Shetland póni tenyésztő ország Hollandia, Németország, valamint Ausztria.
Külleme, jellemzői
A Shetland póninak kicsi, jól formázott, arányos feje van széles homlokkal, apró fülekkel. Szemei nagyok, barátságosak, okosságot, élénk temperamentumot árulnak el. Jól záródó testfelépítés jellemzi, középhosszú nyak, öblös mellkas, inkább széles törzs, terjedelmes, jól izmolt far. Marja a rárakódó izom- és kötőszövettől alacsonynak látszik, háta, ágyéka rövid, ennek megfelelően nagyon erős. Korrekt száraz lábak, kemény pata, rendkívül dús sörény, üstök és farokszőrzet jellemzi. A fedőszőrök nyáron aprók, simák, télen sűrűn tömöttek és igencsak hosszúak.
Marmagasságuk bottal mérve 87-107 cm. 87 cm alatti marmagasságú Shetland pónik a "mini Shetland" típusba tartoznak. (A méreteket a felnőtt, kifejlett korú egyedekre kell érteni.) A Shetland póni minden színváltozatban létezik. A leggyakoribb (ősi szín) a fekete, sok a szürke, pej, sötétpej. Tenyésztik fakó színben, sárgában, tarkában. Van párductarka is, bár ez nem eredeti szín.
Teljesítménye, hasznosítása
A Shetland pónik biztos járású hegyilovak. Meredek hegyoldalakon, szakadékokon is biztonságosan lépkednek. Szülőföldjén a Shetland-szigeteken, ahol kevés a jól kiépített úthálózat, hátas és málhahordó állatként hasznosították. A XIX. század második felétől nagy számban kerültek Angliába, ahol alacsony marmagasságuk révén szívesen használták őket bányalovakként. Egyes becslések szerint egy-egy póni évente akár 5000 km-t is megtett a tárnában. A Shetland póni feltűnő vonóerejű fogatló. Nagyságukhoz viszonyítva ők a világ legerősebb lovai.
Manapság főképp kisgyermekek ideális első lovaként van jelentőségük. Kezdő gyermekek lovagoltatására való alkalmasságuk vitathatatlan. Jóindulatúak, tanulékonyak, kitűnő fogatlovak, nagyoknak és kicsiknek egyaránt alkalmasak.
Túrázók számára teherhordóként is nagyon érdekesek lehetnek a shettyk, egyébként jó úszók is, kitartó ügetők. A shetty kitűnő társállat is, lehet akár az udvar dísze, fűnyíró képessége természetes (bio-fűnyírás). Csupán simogatásával, kisugárzásával terápiás lehetőségek is rejlenek benne.
Biológiai sajátosságai, igényei, tartása
A fajta hosszú életű, átlagban 30-35 évet élnek, de elérhetik a 40 évet is. Köszönheti ezt kiváló konstitúciójának, ezen belül egészségének, betegségekkel szembeni ellenálló képességének, gyors regenerálódó képességének, tartással és takarmányozással szembeni mérsékelt igényének.
A Shetlandok - táplálékban szűkös területekről való származásuk miatt - más fajtáknál jobban hajlamosabbak az állandó evésre. Nálunk Magyarországon a legelési lehetőségek (dúsfű) lényegesen jobbak, mint eredeti élőhelyükön, éppen ezért a sok legelő túlságosan tápláló is lehet ezeknek a póniknak. Hamar elhíznak, vagy ami még rosszabb a túl gazdag táplálkozás miatt patairhagyulladásuk lesz, ha nem korlátozzák a legelés napi idejét. A rendszeres mozgást mindenképp biztosítanunk kell a póniknak, rendszeres munka mellett is, egy viszonylag tágas kifutó szükséges ezen igényüknek. Tartásához legjobb egy nyitott istálló, de egy 3 oldalról védett-fedett beálló is alkalmas számukra. Fontos azonban száraz fekvőhelyet biztosítani nekik!
Bár a Shetland pónik igen ellenálló szervezettel rendelkeznek, de azért védeni kell őket is a nagy hőségtől, napsugárzástól, hideg esőtől, viharos széltől. A friss ivővízről és ásványi anyagokról (legfőképp nyalósó) egész évben gondoskodni kell. Nyáron elegendő táplálékot nyújthat a legelő, télen pedig a jó minőségű széna, plusz lédús kiegészítéssel (alma, répa) kedveskedhetünk nekik.
Az oltás, a féregtelenítés, pataápolás igénye természetesen ugyanaz, mint a nagy lónál. Összességében elmondható, hogy a Shetland pónik nem játékszerek, hanem élőlények, melyeknek az igényeit ismernünk kell, mielőtt tartásukra vállalkozunk. A lelkiismeretes tartást, velük való foglalkozást /mint minden állat/ 100%-osan meghálálják, a gyermekek és a felnőttek arcára is sok mosolyt csalva, a hétköznapokba is vidámságot és örömet hozva.
Felhasznált szakirodalom: Dr. Mihók Sándor - A póniló és a kisló
